Szerintem ezt direkt csináljuk. Végül is a retró a divat, és mi hűen ehhez az irányzathoz a külföldieknek próbáljuk átadni ezt az életérzést, visszahozva ezzel a hatvanas-hetvenes éveket. Kézzel írt jegyek, hosszú várakozás – milyen szép is ez.
Hiszen még örülhetnek is a külhonból hazánkba látogatók, nyaralásukat megtoldhatják egy-két órácskával. A szerelmesek romantikus körülmények között, deszkaoszlopok mellett súghatnak-búghatnak, a gyerekek pedig még utoljára bújócskázhatnak egyet az izgalmas helyszínen – nem is értem a felháborodást.
De akkor legyünk következetesek, és az országimázst is erre a fílingre építsük fel: ezentúl a párizsi metróban, és a többi európai országokban ne unalmas Duna-parti látképekkel hirdessük magunkat, hanem turisták kígyózó sorával, koszos utcaképekkel vagy külföldiekkel perelő ellenőrökkel. Hátha bejön.
Apropó, ellenőrök. A Keletinél épül a 4-es metró egyik állomása, úgyhogy lehet gondolkozni a következő, külföldiek hangulatát javító terveken. Javaslom, csakis ezen az állomáson álljanak vissza a jegypénztárosok a kézzel számolás módszerére, hogy még tovább itt maradhassanak a nálunk üdülők. Két legyet egy csapásra: így a BKV terheit is lehetne enyhíteni, biztosan örülnének a költségcsökkentő módszernek.
De ki lehetne képezni a szállodában dolgozókat is: ha meghallanak egy külföldi szót, gyorsan akadjon valami sürgős dolga a recepciósnak, vágódjon hanyatt a host a vendég bőröndjével, de lehetőleg úgy, hogy szanaszét szóródjon a táska egész tartalma, sőt a legjobb lenne, ha a takarítók teljesen véletlenül kihagynák a külföldiek szobáját munkájuk során.
Lehet nálunk nosztalgiázni, kérem szépen, megteszünk mi mindent ezért. Csak nehogy végül fordítva süljön el a dolog, mert aztán lehet panaszkodni, hogy nem jön Magyarországra a kutya se.
kz
