A két országos frekvencián eddig üzemelő Danubius és Sláger Rádiótól a mostani állás szerint november közepén búcsúzniuk kell a hallgatóknak. Ugyanakkor a két cég vélhetően nem fogja egykönnyen feladni pozícióit, és jogi úton próbálnak majd igazat szerezni maguknak. Legalábbis erre utal a Sláger közleménye, amely szerint perrel és minden lehetséges eszközzel támadják majd meg a döntést.
Korábban is a politika döntött
Miután a döntést hozó Országos Rádió és Televízió Testületben (ORTT) pártpolitikusok ülnek (a tagokat a parlamenti pártok delegálják, néhányuk pedig maga is országgyűlési képviselő), így vitathatatlanok azok az érvek, hogy "politikai döntés született" - de szintén ez volt a helyzet, amikor anno az eddig sugárzó rádiók javára döntöttek. Igaz, az első felhördülések után a vezető politikusok nyilatkozat meglehetősen árnyalt volt.
Hosszas lamentálásra adhatna lehetőséget Majtényi Lászlónak, az ORTT elnökének a pályázat kapcsán kifejtett ténykedése is. Ő felelt ugyanis a pályázati kiírásért, amelyen azután a győztesek megtalálták a benne hagyott kiskaput, vagyis a sales house közbeiktatásával végzett értékesítést. Ennek köszönhetően ugyanis a győztesek árbevételük jóval nagyobb százalékát tudták felajánlani koncessziós díjként, és ezzel jelentős többletpontokhoz jutottak az elbírálás során.
Az ORTT elnöke a döntés után a Magyar Rádió 180 perc című reggeli műsorában azt mondta: nem írja alá a két országos kereskedelmi rádiós frekvencia pályázatának győzteseivel kötendő műsorszolgáltatási szerződést. Sőt, csütörtökön azt is bejelentette, hogy az ORTT döntése miatt távozik posztjáról. Igaz, azt is hozzátette: "Más kérdés, hogy én nem fogom azt a szerződést aláírni, de a testület bármelyik tagja aláírhatja az ORTT nevében, a megállapodás érvényességéhez egy szignó elegendő".
Felértékelődhetnek a kisebb rádiók
Ha és amennyiben az eddig sugárzó adóknak, a Slágernek és a Danubiusnak valóban búcsúzniuk kell az országos frekvenciáktól, iparági elemzők szerint több vészforgatókönyv is elképzelhető. Egyrészt felértékelődhetnek a gyenge eredményességgel működő fővárosi adóállomások, illetve a vidéki helyi frekvenciák, vagy éppen a már most félig-meddig országos hálózatban működő rádiók, mint például a Juventus, a Klubrádió vagy a Rádió 1 - ezek lefedettsége ugyanis vidéken is számottevő.
Kérdés persze, hogy ezek tulajdonosai eladják-e egyáltalán a portékát, és ha igen, mennyiért. Szintén érdekes lehet a győztesek által használt jelenlegi fővárosi csatornák sorsa - igaz, az mfor.hu értesülése szerint az Advenio, mely a Danubius által eddig használt frekvencián Klassz néven sugároz majd műsort, mindenképpen meg akarja tartani a Lánchíd Rádiót. Balázs Csaba, az Econet Nyrt. vezérigazgatójának szavaiból szintén az tűnt ki, hogy a Slágert kiütő új adó, a Neo FM elsősorban zenei csatorna lesz, míg a Café megtartja jelenlegi műsorstruktúráját.
Egy másik lehetőség, hogy a folytonosság fenntartása érdekében a mostani adókon népszerű műsorvezetők egy részét – akár csak átmenetileg is – leigazolják az új adók. A csatornák műsortervéről még keveset tudni, azt mindenesetre az mfor.hu-nak név nélkül nyilatkozó médiaszakértő nem tartotta valószínűnek, hogy az alapvetően zenés jelleg megváltozna.
"Sok a beszélő rádió a piacon, viszont kevés megy jól. A fontos piaci szegmensnek számító fővárosban és környékén legalább öt adón mondanak folyamatosan híreket, vagy mennek beszélős műsorok. Egy ilyen országos, "mainstream" rádiótól pedig a hallgatók jó része szórakoztatást vár. Emellett hiba lenne a nagyon jól felépített neveket kidobni" – jellemezte a helyzetet forrásunk.
Zsugorodó reklámpiac
A "mennyit ér" kérdés másik oldala is érdekes - azaz mennyi formális és informális országos rádiócsatornát bír el a piac. A hazai rádiós reklámpiac a Mediaedge:cia előrejelzése szerint az idén a tavalyihoz képest 26 százalékkal, 10 milliárd forintra zsugorodik. A visszaesés a reklámpiac szektorai között a rádiónál a legnagyobb mértékű.
A három legnagyobb hazai kereskedelmi rádió, a Sláger, a Danubius és a Juventus az év első három hónapjában - a Netpool adatai szerint – 1,832 milliárd forint nettó árbevételt könyvelt el. Ez 33 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, nominál alapon a 2001-es szintnek felel meg.
Ráadásul a második félévben a frekvenciapályázat miatti bizonytalanság további problémákat okozott, a hirdetők ugyanis - a pályázati elbírálás kapcsán utólag igazolva döntésüket - csak szeptember-októberre rendeltek be megjelenéseket, az év utolsó két - a reklámpiac szempontjából azonban legerősebb - hónapjára nem.
Ritkábban rádiózunk
Ráadásul a jövő is elég borús: ritkábban kapcsoljuk be ugyanis a rádiót, mint öt éve, a visszaszorulás vesztesei inkább a közszolgálati adók; az "összhallgatás" mintegy háromnegyede továbbra is a kereskedelmi adóknál összpontosul, derül ki a "Magyarországi médiapiaci körkép 2008" című tanulmányból.
Az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézete által kiadott munka szerint 2004 óta 83,7-ről 80,4 százalékra csökkent a 15 évesnél idősebbek körében azok aránya, akik naponta rádióznak, a kereskedelmi adókat választók aránya pedig 63,3-ról 62 százalékra mérséklődött.
A csökkenő hallgatottság hirdetői szempontból okoz gondot a rádiók tulajdonosainak. Bár az összefüggés nem lineáris, de elmondható, hogy minél nagyobb közönséget érnek el a médiumok, annál magasabb a potenciális bevételük.
Ennek kapcsán az mfor.hu úgy értesült, hogy politikai körökben felmerült az MR2 Petőfi "lekapcsolása" is. Így ugyanis a kereskedelmi adók elérése 10-15 százalékkal ugorhatna meg, miközben a Magyar Rádió támogatásán is spórolhatna némi pénzt a költségvetés.
