"Az elmúlt hónapokban küszöbön állt a világ bankrendszerének összeomlása, aminek beláthatatlan következményei lettek volna. Ezt végül elsősorban az amerikai kormány akadályozta meg, egyes becslések szerint ennek az akciónak a költsége eddig mintegy 4000 milliárd dollárra tehető" - mondta egy hétfői sajtóbeszélgetésen Simonyi Tamás, a KPMG közép-kelet európai pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője. A bankcsődök hullámai mostanra hazánkat is elérték, sőt egyesek szerint itthon még csak most jön a neheze.
December óta kétszer annyian nem fizetnek
A bankok több területen szenvedhetnek el veszteségeket a jelenlegi helyzetben, ezek közül a legjelentősebb a hitelezés területén elszenvedett veszteség - emelte ki előadásában Simonyi Tamás. Ráadásul az itt elszenvedett veszteség nem is jön vissza, mint például a devizapozíciók esetében, ahol a cégek általában nem realizálják a mínuszt.
"Itthon a 90 napon túli késedelmes fizetések aránya 4 százalékra emelkedett a tavaly év végi 2 százalék körüli szintről. A példák pedig azt mutatják, hogy ha valaki 90 napig nem fizet, az már nagy valószínűséggel nem is fog" - vázolta fel a KPMG szakértője. A jegybank becslései szerint ez az arány az év végére 6-7 százalékra emelkedhet, aminek körülbelül a fele jelenik meg nettó veszteségként a bankoknál.
Simonyi szerint a magyar bankok szerencséje, hogy viszonylag konzervatív volt a hitelkihelyezésük, a lakáshitelek esetében például a fedezet aránya 70 százalék körül volt a hitel értékéhez képest. "Többek között ezért nem kapkodnak a bankok a fedezetekkel, mivel ha ilyen mennyiségű ingatlant hirtelen a piacra borítanának, akkor az jelentősen lenyomná az árakat, ami további veszteségeket okozna" - vélekedik a szakember.
Az autóhitelek esetében azért nehezebb a helyzet, mert ott lényegében önerő nélkül adtak hiteleket, ráadásul azokat az autókat, melyeket most visszaadtak az ügyfelek, kénytelenek a piacra dobni, mert csak veszítenek az értékükből az amortizáció miatt. A fogyasztási hitelekre szintén az volt a jellemző, hogy nem nagyon kértek fedezetet a bankok, ezért ezeket most csak fillérekért tudják továbbadni követeléskezelő cégeknek.
Simonyi Tamás szerint a vállalati hitelek területén elsősorban a kis- és középvállalkozások okozhatnak gondot a bankoknak, a nagyvállalatok ugyanis jobban bírják a gyűrődést, mint az alultőkésített kkv-k.
"A magyar bankrendszer tőkemegfelelési mutatója jelenleg 11 százalék körül van, a bedőlő hitelek miatti veszteség következtében ez mintegy 2 százalékkal csökkenhet, de még így is felette marad a bázeli alapelvekben meghatározott 8 százalékos küszöbnek" - emelte ki a KPMG szakértője. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egy-egy cégnél konkrétan ne lehessenek problémák a tőkével, akkor viszont a külföldi anyabank kisegíti őket - tette hozzá.
Az OTP lehet a régiós összeomlás egyik nyertese
A legnagyobb magyar bank, az OTP esetében a tőkemegfelelési mutató 14 százalék körül van köszönhetően részben a Garancia biztosító tavalyi eladásának. Az OTP jól csinálta, nem olvadt el az alaptőkéje, így állami nem szerzett benne tulajdonrészt. Ezért potenciálisan a kelet-európai összeomlás egyik nyertese lehet a későbbiekben - vélekledik Simonyi Tamás.
A legtöbb banknál ugyanis az állam a segítség egyik feltételeként kikötötte, hogy a következő években nem terjeszkedhet a cég, nem hajthat végre akvizíciókat. Az OTP-nek viszont lesz lehetősége terjeszkedni, válogathat majd a lehetőségek között alacsonyabb árakon, mivel nem lesz konkurencia - vázolta fel a KPMG szakértője.
"Nagyon jó húzás volt a Garancia eladása, mivel abból a pénzből erősítették meg a bankot, bár akkor még nem lehetett tudni, hogy ilyen nehéz helyzetben lesz a bankszektor. Vélhetően az OTP menedzsmentje maximalizálni akarta a biztosítóért kapott pénzt, utólag kijelenthető, hogy ez jól sült el" - tette hozzá Simonyi.
Nem fog visszapattanni a világgazdaság
A világ legfejlettebb országainak államadóssága a következő években eléri majd a GDP 100 százalékát, mivel hatalmas összeget költöttek el bankmentésre. Ez később is nehéz helyzetbe hozza majd az államokat, ezért várhatóan a világgazdaság fellendülése nem lesz ugrásszerű - vélekedik Simonyi Tamás. Ez elsősorban az Egyesült Államokra igaz, kevésbé érintheti például Németországot, ami számunkra kimondottan jó hír. A KPMG szakembere szerint Ázsia lényegesen jobban jöhet ki a mostani válságból, elsősorban Kína.
A kelet-európai régióban jelenleg Lettország van a legrosszabb helyzetben, ott ugyanis az állam elbocsátja a közalkalmazottak mintegy 40 százalékát, a többiek pedig 20-30 százalékos fizetéscsökkentésre kell, hogy felkészüljenek. "Ez azt jelenti, hogy a lett állam szinte leépül" - vélekedik Simonyi Tamás. A balti állam legnagyobb problémája, hogy a lakosság többsége devizában adósodott el, ezért nem akarja a lett kormány leértékelni a latot. "Magyarország szanatórium ahhoz képest, ami Lettországban történne, ha a latot 50 százalékkal leértékelnék" - éreztette a helyzet komolyságát a KPMG szakértője.
"Hazánknak nem Szlovákiáról, hanem Csehországról kéne példát vennie, mivel ők tartósan tudnak stabil növekedést produkálni. Szlovákia épp egy olyan iparágra, az autóiparra helyezte a hangsúly mely most a legnagyobb vesztesek között van, ami ott most történik, az még csak a kezdet" - mondta Simonyi.
A KPMG szakembere szerint ha egy ország 8-10 százalékos gazdasági növekedést produkál, abból hosszú távon nem sok jó sül ki, ez volt megfigyelhető az elmúlt években Szlovákiában és a Balti-államokban. Éppen ezért szerinte sokkal szerencsésebb egy tartósan 3-4 százalékos gazdasági növekedés, amit például Csehország produkált az elmúlt években.
Beke Károly
