Egy egészségügyi ellátás minőségéről tanúskodó statisztika szerint Magyarország 37 ország közül a 32. helyre fért csak be, de nemcsak a nyugati államok, hanem számos közép- és kelet-európai, sőt Unión kívüli ország is megelőz minket, többek közt Oroszország vagy Ukrajna, de Észak-Macedónia vagy Bosznia-Hercegovina is.
Igen soktényezős az a helyzet, ami miatt az emberek úgy érzik: egyre nehezebb és rosszabb a magyar egészségügy helyzete. Idén még hosszabbak lettek a várólisták, még nehezebb időpontot kapni szakrendelésre, még több kórházi osztály zárt be vagy szünetel, és jövőre még kevesebb lesz a nővér, mert megszűnik a bérnővéri rendszer, valamint a kórházak is soha nem látott méretű adósságot halmoztak fel év végére, miközben még a fertőzésekkel is igen nagy baj van.
Elveszett az a fajta biztonság, amit régen a kórházak jelentettek, mindenki azért drukkol, hogy ne most legyen komolyan beteg, csak most ne kerüljön kórházba.
Pedig látszólag sok minden történt 2023-ban ebben az ágazatban, ennek ellenére a páciensekben és az állampolgárokban mégis káoszként csapódik le az úgynevezett titkos egészségügyi reform, amibe a Pintér Sándor vezette belügy belefogott.
Döccenőkkel, de elindult az új vármegyei háziorvosi ügyeletrendszer
Például az orvosügyeletet már 1830-as számon kell hívni, ahol call centeres dolgozók döntik el, hogy milyen súlyosnak ítélik meg a szituációt. De az átállás egyik legkirívóbb esete épp Gálvölgyi Jánosé lett, akihez nem küldtek mentőt, így életveszélyes állapotban a lánya vitte kórházba.
Az új vármegyei háziorvosi ügyeleti rendszer tehát nem indult éppen zökkenőmentesen, sőt, míg egyesek még nyomásra sem voltak hajlandóak aláírni az új munkaszerződésüket, addig az Országos Mentőszolgálat titoktartásra kötelezte az ügyeleti rendszerben feladatot vállaló háziorvosokat. A helyzet kapcsán össze is zördült a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és Takács Péter egészségügyi államtitkár, aminek következményeként a MOK-tól elvették a kötelező tagságot és az etikai ügyek elbírálását.
Ha emlékeznek még rá: a MOK szétverésére született törvénymódosítással a kormány megszegte az Európai Uniónak tett ígéretét, hiszen az érintettekkel való egyeztetés nélkül erőből, „büntetésből” fosztotta meg jogaitól, hatásköreitől a szakmai érdekképviseletet.
Év végére új elnököt is választott a MOK, a leköszönő Kincses Gyula helyét Álmos Péter vette át.
Mindeközben Pintér Sándor aláírta a háziorvosi praxisrendszer újrarajzolásáról szóló rendeletet is, ahol szintén nagy változások várhatók, amelyeknek nem feltétlenül fognak örülni az érintettek.
Ágyszámcsökkentés
Takács év elején kijelentette: Magyarországon a kórházak 30 százaléka mindig üres, ezért csökkentik az ágyszámokat, így az elfekvők a kórházaktól szociális intézményekhez kerültek.
Azt is ígérte, hogy a közbeszerzéseket és a kórházi adósságokat is felülvizsgálják. Mindeközben már az első félévben sorra zártak be a patikák, ami miatt Magyarországon közel 700 ezer ember korlátozottan jutott a gyógyszeréhez.
Márciusban még a szakrendelők államosítása miatt rettegett sok polgármester, hiszen sok helyen az önkormányzatok rengeteg forrást áldoztak be az orvosi ellátásba. Végül elvetették a terveket, de soha nem lehet tudni, meddig. Egyesítették az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet a Nemzeti Népegészségügyi Központtal (NEAK), a lépést gyógyszeripari berkekben kritizálták is.
A kormány szerint 2023-ban nincs orvoshiány, de az Eurostat 2021-es statisztikájából az derült ki, hogy a tagállamok között Magyarországon van a harmadik legkevesebb praktizáló orvos.
Most akkor volt béremelés, vagy sem?
A kormány kommunikációja szerint az egészségügyi szakdolgozók bérét több lépcsőben emeli a kormány. A júliusi 18 százalékos után jövő év márciusában lesz a következő emelés. Ugyanakkor - csak hogy ne lehessen eligazodni már a számok és intézkedések labirintusában - a szekszárdi Balassa János Kórházban az intézmény vezetése csökkentette az ügyeletért járó pénzt, ami miatt a szakdolgozók átlagosan 60 ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a júliusi bérrendezés előtt.
A legendás magyar védőnői szolgálatot idén nyáron vette át az állam az önkormányzatoktól, a hálózat azóta fokozatosan épül le.
Történelmi nagyságú kórházadósság
Igazság szerint a kórházak már 2023 elején is duplaakkora adóssággal kezdték az évet, mint egy évvel előtte. Még az 55 milliárd forintos, kormánytól kapott konszolidáció ellenére is 7,5 milliárddal startoltak el januárban. S bár február 1-jétől visszaállították a sokak által sürgetett teljesítményfinanszírozást, ennek ellenére év végére gigaméretű adósság keletkezett a kórházaknál. Pintér Sándor le is fejezte az OKFŐ vezetését, leváltotta Jenei Zoltán főigazgatót és két helyettesét, sőt, azóta hirtelen, a semmiből 24 kórházigazgatót is kitett az állásából.
Több mint 125 milliárd forint tartozást halmoztak fel november végéig a kórházak, ezért 90 milliárd érkezett az intézményekbe, hogy kifizethessék a beszállítóik egy részét. Az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azt mondta, hogy elemzésük szerint
több mint az intézmények felében, vagyis 89 kórházból 50-ben történt átlagos vagy kicsivel az átlagon felüli adósságrendezés.
50 ezren a várólistákon
A várólistáknál 2022 végén egyfajta könyvelési, adminisztratív változtatással látszólag megkurtították a sort, valójában azonban még átláthatatlanabbá vált a valós helyzet a NEAK honlapján egy átlagos magyar halandó számára. Mára az is kiderült, hogy a kórházi várólisták mellett döbbenetes szakrendelői várólisták is kialakultak. Immár itt is akad olyan vizsgálat, ahová csak 2024-re adnak időpontot a betegeknek.
Sőt, az állami rendszerből menekülő betegek miatt már a magánegészségügyben is tapasztalható kisebb várólista. Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. vezetője szerint
a magyar háztartások egészségügyi kiadásai 2023-ban meghaladták az évi 348 ezer forintot, ez komoly növekedés az egy évvel korábbi 290 ezerhez képest.
A magánegészségügyi kiadások közül kiemelkedik a fogorvosi ellátás, arra több mint 55 ezer forintot költenek átlagosan a háztartások, melyen felül további magánegészségügyi szolgáltatásokra a háztartások kevesebb mint 30 ezer forintot fordítanak.
A vezető arról is beszélt, hogy jobban bízunk a magánegészségügyben, egy 10-es skálán 7 feletti a beléjük vetett hitünk. Ezzel szemben az állami kórházak 4,8 pontot tudtak szerezni a tízből, ez 0,4 pontos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Az emberek 35 százaléka vett már igénybe magánellátást, a kiadásokat az emberek fele zsebből fizeti, 14 százalék egészségpénztári megtakarítást vesz igénybe. A finanszírozás területén jelentős változást történt, immár a lakosság 20 százalékának van valamilyen biztosítása.
Még mindig vakcinamizéria
S miközben nyakunkon egy újabb, kisebb Covid-járvány, addig egymást cáfolja az Orbán-kormány és az Európai Bizottság a Pfizer Magyarország ellen indított pere kapcsán. Azóta Takács Péter arról beszélt, hogy a Modernától 700-800 ezer vakcinát közbeszerzés útján rendelt a magyar kormány, amiről később kiderült, hogy egy nullával többet mondott, és mindössze közel 75 ezer oltóanyagról van szó. A kormány és a Moderna szerződéséből pedig az is kiderült, hogy sürgőssőg miatt 1,5 milliárd forint helyett 2 milliárdba került a magyar adófizetőknek a rendelés.
