Az Államadósság Kezelő Központ áprilisban a márciusi 397 milliárd után 446 milliárdért szeretett volna különböző futamidejű állampapírokat értékesíteni. A mennyiségeket tekintve ezen a téren mutatkozik a legnagyobb, sőt kvázi egyetlen különbség márciushoz képest. A vevők ugyanis nominálisan kifejezve mindössze 5 milliárd forinttal mutattak nagyobb érdeklődést a magyar papírok iránt, mint márciusban. Ez pedig azt is jelenti egyben, hogy az idei évben a most zárult hónap volt az, ahol a legkevésbé akartak a piaci szereplők magyar állampapírba fektetni. A közel 450 milliárd forintra ugyanis 2,3-szoros túljegyzés mutatkozott, aminél alacsonyabbra idén még nem volt precedens. Ezek után annyira nem is meglepő, hogy az ÁKK a megemelt keret ellenére alig adott el több papírt, mint márciusban. Akárcsak az érdeklődés, a tényleges értékesítés is csupán 5 milliárddal haladta meg az előző havit: 479,5 milliárdért sikerült papírokat eladnunk.
Ha futamidők szerint nézzük az április hónap összesített aukciós eredményeit, akkor az látható, hogy tavaly november után először mondhatjuk a 3 hónaposak tervére, hogy ez a hónap bukást hozott, hiszen 10 milliárddal kevesebbet sikerült eladni a tervezetthez képest. Ez pedig a hónap utolsó sikertelen aukciójának köszönhető, ahol az érdeklődés is tavaly nyár óta nem látott alacsony szintet mutatott. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a jegybankelnök 11-kor tartott sajtótájékoztatót, melyen a kéthetes kötvényekkel kapcsolatos bejelentésre is számítottak a piacok, emiatt pedig inkább az óvatos kivárás jellemezte a magatartásukat.
Áprilisban arányaiban a legtöbbet végül a 3 éves kötvényekből sikerült eladni, hiszen a tervezett 40 milliárd helyett 60 milliárdos lett a kibocsátás, ami 50 százalékos többletet jelent. A befektetők kapkodtak az 5 éves magyar papírok után is, hiszen az ÁKK a tervezett 30 milliárd helyett 42,5 milliárdot értékesített, ami 42 százalékos túlteljesítésnek felel meg. A 12 hónapos kötvényekből épp csak pár milliárddal adtunk el többet, mint előzetesen cél volt, és hasonló a helyzet a 15 éves papíroknál, míg a 10 éves államkötvényeknél pont a terveknek megfelelően alakult a hónap.
Még mindig nem érték el a hozamok a trend alját
Áprilisban tovább csökkentek az aukciós átlaghozamok, ráadásul összességében a márciusinál nagyobb mértékben, hiszen akkor a legrövidebb futamidőkön kialakult 33 bázispontos esés volt a legnagyobb. Ezzel szemben áprilisban a 10 és 15 éves kötvények hozama is nagyot esett: előbbi 45, utóbbi pedig 64 bázispontot. Ezzel kapcsolatban viszont meg kell jegyezni, hogy 15 éves kötvényeket utoljára februárban adott el az ÁKK, a 10 éveseknél viszont némileg kisebb a vizsgált intervallum, hiszen minden hónapra jut legalább egy, átlagban kettő ilyen aukció.
A többi futamidő esetén is masszív hozamesés mutatkozott áprilisban és minden esetben nagyobb mértékű az előző hónaphoz képest. Sőt, márciusban azon elmélkedtünk, hogy az 5 évesek esetében mennyire jelezhet előre trendfordulót a 11 bázispontos aukciós átlaghozam emelkedése, a mostani kalkulációnk viszont megerősítette, hogy csak egyszeri alkalom volt.
A hozamesés a rövidebb futamidőkön a jegybanki kamatvágásoknak köszönhető, míg a hosszabb futamidőkön azzal magyarázható, hogy áprilisban jelentősen csökkent a kockázati felárunk.
Több papír lett a külföldiek kezében
Áprilisban a külföldiek kezében lévő állampapírok állománya újra emelkedést mutatott, hiszen a március végi 4777 milliárd után április végén 4961 milliárd volt a birtokukban, ami 184 milliárdos növekményt jelent. Ez egyébként kisebb trendfordulót is jelent, hiszen február óta tartott a csökkenés az állományban, amikor is 5045 milliárdnyi állampapír volt még külföldi kézben.
Székely Sarolta
mfor.hu
