A minisztériumban elmondták, az ország dobogós helyezést ért el a befizetések, illetve a kapott támogatások szaldójának egyenlegét nézve. A 2004-2013 közötti időszakban összesen 4827 milliárd forint támogatást fizettek ki az ágazatban, a csaknem 10 éves periódusban a források 70 százaléka származott uniós forrásból. A 2014-2020-as időszakban pedig a nettó egyenleg e területen 25 milliárd euró lesz - folyó áron mintegy 7500 milliárd forint -, ami csaknem négyszerese az ország által befizetett összegnek.
Az uniós tagság első évtizedében jelentősen nőtt az ágazat termelése és jövedelmezősége is Magyarországon. Az Eurostat adatai szerint a magyar mezőgazdaság kibocsátása az EU átlagnál 2 százalékponttal gyorsabban növekedett 2004 és 2013 között. Ugyanebben az időszakban a mezőgazdaság hozzáadott értéke 67 százalékkal, a nettó vállalkozói jövedelem - részben a támogatások nagymértékű növekedésének köszönhetően - 128 százalékkal bővült. Ennek következtében az ágazat termelési érték arányos jövedelmezősége háromszorosára, tőkearányos nyeresége pedig kétszeresére emelkedett.
Ebben az időszakban a mezőgazdaság szerkezete is átalakult, felborult a növénytermesztés és az állattenyésztés korábbi évekre jellemző egyensúlya, a növénytermesztés részesedése az utóbbi években közel kétharmad volt. Ez szakértők szerint csak részben tudható be az uniós támogatásoknak, legalább olyan fontos tényező a piacnyitás következtében felerősödő verseny, amely nehéz helyzet elé állította a technológiai lemaradással és jövedelmezőségi problémákkal küzdő magyar állattenyésztőket.
Az uniós csatlakozás eredményeként a magyar agrárium számára tekintélyes költségvetési transzfer lehetősége nyílt meg, a közösségi források megnövelték az ágazati költségvetés mozgásterét. Stabilizálódott a gazdák jövedelemtermelő képessége, és nőtt az ágazat a versenyképessége, hatékonysága.
Az agrártámogatások jelentősen hozzájárultak ahhoz is, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt években a rendszerváltás óta a legstabilabb pénzügyi mutatókat produkálta. Példaként hozta a VM: a mezőgazdaság adózás előtti eredménye rekordszintet ért el, 150 milliárd forinttal. A támogatásoknak köszönhetően az uniós csatlakozást követően 2006 kivételével minden évben pozitív volt a nettó beruházás, ami azt jelenti, hogy a pótló beruházásokon kívül kapacitásbővítések, technológiai fejlesztések is történtek. Emellett a támogatások részben ellensúlyozták a gazdasági válság hatását, így a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is történtek fejlesztések.
A közvetlen támogatások hatása pozitívan hatott a gazdálkodás stabilitására elsősorban a növénytermesztésben. Ez tükröződik a gazdaságok likviditásának látványos javulásában, valamint a saját tőke meredek emelkedésében. A saját tőke összege 2004 és 2012 között közel a kétszeresére, hektáronként 854 ezer forintra nőtt, aránya pedig 70 százalékról 82 százalékra emelkedett.
A tárca az ágazat támogatására 2004-ben 155,9 milliárd forintot fordított, amelynek 86 százalékát nemzeti forrásból finanszírozta, az uniós hozzájárulás mindössze 14 százalék volt. A VM-nél megjegyezték, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ekkor még - felkészületlensége okán - nem tudott területalapú támogatást fizetni.
Egy évvel később, 2005-től kezdődően a területalapú támogatások kifizetésének megkezdésével több mint duplájára emelkedett a kifizetett összeg nagysága. Majd 2007 után a vidékfejlesztési programok beindulásával további jelentős emelkedés következett be. A közösségi források aránya évről évre növekedett, míg a hazai források szerepe lecsökkent, tehermentesítve ezzel a nemzeti költségvetést.
2014-re a kezdeti arányok gyökeresen megváltoztak. Az idén a mintegy 725 milliárd forintos tervezett agrár és vidékfejlesztési támogatás már 80 százaléka érkezik az Európai Unió költségvetéséből, és csak 20 százaléka hazai finanszírozás. A VM hangsúlyozta, hogy a magyar érdekek érvényesítésében vannak jelentős sikerek, de látványos kudarcok is. Az utóbbira az egyik legismertebb példa az uniós cukorreform és annak súlyos következményei a magyar cukoriparra.
A sikerek közül az egyik legfontosabb a most zárult közös agrárpolitikai reform, amely 2020-ig kijelöli az európai mezőgazdaság szabályozási és pénzügyi kereteit. Sikerült a közös agrárpolitika (KAP) csökkenő forrásaiból egy, az előző ciklusénál nagyobb magyar szeletet kihasítani. Emellett az úgynevezett zöldítési kötelezettség kellően kiegyensúlyozott és "termelőbarát" lett, a fiatal agrárvállalkozók kiemelt támogatási lehetőségen keresztül a mezőgazdaságban oly fontos generációváltást jelentően lehet segíteni - tartalmazza a VM összegzése.
MTI
