Pedig valójában a kockázat nem az, hogy fizikailag elfogy a pénz. A tőkepiacok a percepciók változásán alapulnak, és ha kialakul az a hit, hogy a pénz (majd valamikor) elfogyHAT, akkor megindul a tőkemenekítés, ami azonnali és nagyarányú forintgyengülést okoz. Ez egyben azzal is jár, hogy a hazai bankrendszer a rossz hiteleken keresztül veszélybe kerül, gyorsan fizetésképtelenekké válhatnak ügyfelei. Tehát ha a hazai és külföldi befektetők elhiszik, hogy a pénz előbb vagy utóbb elfogy, akkor már jóval előbb elindítják a tőkemenekítést és ez bedöntheti a bankrendszert. Ezért nagyon veszélyes az időhúzásos "török kártyát" játszani. A folyamat ugyanis nagyon gyors és a pozitív visszacsatolásokon keresztül gyorsulóvá tud válni. Ebből következően sokkal hamarabb be tudja dönteni az országot, mint ahogy a pénz fizikailag elfogyna. Hiába elég például a likvid tartalék mondjuk 2013 májusáig, ha egy hét múlva 320 egy hónap múlva 360 az EURHUF árfolyam, mert akkor azonnali intézkedések híján már nyár végéig is végveszélybe kerülhetünk a bankrendszer problémáin keresztül.
Ezért téves a fenti számítás is. A hit ugyanis hamarabb fogy el, mint a pénz, és a tőkepiacokon a hit számít. Éppen ezért egy felelős gazdaságpolitika mindig a bizalom, a kiszámíthatóság, a hitelesség erősítésére kell, hogy törekedjen - és ez minden országra igaz természetesen, nem csak hazánkra. Ha nem így van, akkor a piaci bizalomvesztés egészen gyorsan és egészen váratlanul el tudja elsodorni, jóval hamarabb, mint ahogy azt a racionális matematika alapján gondolnánk...
(megjegyzem azért, hogy a 2012-es és 2013-as költségvetés úgy tűnik hihető számokon alapul és fenntartható adósságpályán tartja az országot, tehát már önmagában, IMF-csomag nélkül is valóban elégséges lehet - ha a piac ezt elhiszi!)
KIEGÉSZÍTÉS:
Kritikai megjegyzés a cikkhez több is érkezett, a legelfogadhatóbb az, hogy az általam leírt kockázatokat a portfolio.hu cikke is tartalmazta. Ez való igaz, nem is az ő cikküket akartam kritizálni, mert a számítások korrektek és pontosak - de egyben irrelevánsak is. Körülbelül olyan a helyzet, mint a II.világháború elején, amikor Európa egyik legnagyobb hadserege, a lengyel, sokak szerint esélyes volt megállítani a németet, mivel 1 millió katonájuk volt, ami a 1,5 milliós német hadsereggel szemben is igen komoly számnak tűnt. Ám hiába voltak sokan a lengyelek, a németek olyan hadszervezeti és technológiai fölénnyel rendelkeztek, hogy a lengyel hadsereg pár hét alatt eltűnt. A csatákat nem a gyalogosok száma döntötte el, hanem a koncentrált páncélosok és a légierő. Ugyanígy, hiába van egy csomó pénze a magyar államnak, nem ezen múlik egy adósságválság közepén a túlélés. Ezért is szerettem volna kihangsúlyozni, hogy habár lehet és érdemes is arról beszélni, hogy mennyi likvid tartaléka van a magyar államnak (és nyilván jó, hogy sok van, nem kevés), ám ennek ellenére is pillanatok alatt elsöpörhetik a piacok, ezért sokkal inkább ezzel kell foglalkozni. Ez a háború nem azon fog múlni, hogy 1500 vagy 2500 milliárd forintunk van a spájzban...