Mitterrand 1981-ben több iparágban államosításokat kezdett, megemelte a minimumbért 10%-kal, felvett 54 000 közalkalmazottat, bevezette a 39-órás munkahetet, 5 hét fizetett szabadságot biztosított, vagyonadót vetett ki a gazdagokra, a nyugdíjkorhatárt 65-ről 60 évre csökkentette és ezt (részben) szja-emeléssel ellensúlyozta.
A jólét áradása azonban nem következett be, a nagyobb állami jelenlét mellett az enyhe fiskális stimulus sem segített: a munkanélküliség 7-ről 10% fölé nőtt, a gonosz kapitalistáknak nem tetszett a rendszer, és elkezdték kivinni az országból a pénzt, aminek hatására a bankközi kamatok 11-ről 18%-ra emelkedtek, és a frankot 2 év alatt háromszor kellett leértékelni. A kormányban lévő kommunisták (!!!) ekkor a francia gazdaság teljes elszigetelését, az import betiltását, és egyéb bohó dolgokat javasoltak, de Mitterrand rájött, hogy mégsem kellene Észak-Koreát csinálni Franciaországból, és éles fordulatot végzett: megszorításokat jelentett be ("tournant de la rigueur") és deklarálták, hogy elsőbbséget élvez a kiadáscsökkentés és az inflációcsökkentés, valamint abbahagyták az államosítás erőltetését.
Lásd például itt:
//books.google.hu/books?id=ERrXnxSJb6wC&pg=PA11&lpg=PA11&dq=mitterrand+1981+gdp&source=bl&ots=4scOhTaEd5&sig=NMIt6ruo-lzQF577Cx-YLLcjj0k&hl=en&sa=X&ei=Q6unT6vGJMPtOYibvasD&ved=0CEwQ6AEwAg#v=onepage&q=mitterrand%201981%20gdp&f=false
vagy itt:
//books.google.hu/books?id=8LtfYpRFmK0C&pg=PA4&lpg=PA4&dq=france+budget+balance+mitterrand&source=bl&ots=typp7z6X3O&sig=T3V_1o-O-nVQq2Q0ph2NKrDqrvE&hl=en&sa=X&ei=Ma6nT_zJO4ObOuLW0ZUD&ved=0CFAQ6AEwBg#v=onepage&q=france%20budget%20balance%20mitterrand&f=false
(jó táblázat a 7.oldalon)
Érdekes módon Hollande javaslatai nagyon sok ponton hasonlóak Mitterrandéhoz: nyugdíjkorhatár-csökkentés, közalkalmazotti létszámnövelés, adózzanak a gazdagok sokkal többet, stb. Ezek az intézkedések önmagukban azonban nemhogy növekedést nem fognak generálni, hanem fenntartják az adósságválságot, amiben immáron Franciaország is nyakig benne van, hiszen adóssága közelíti a 100%-ot. Habár a túlzott megszorítások politikája valóban önsorsrontó spirálba helyezi az európai gazdaságokat, ám Hollande javaslatai ehhez képest semmi érdemi előrelépést nem jelentenek, semmilyen problémát nem kezelnek. Pont arra lenne szükség, hogy miközben megkezdik a nagy ellátórendszerek átalakítását, és az állami szerepvállalás, költekezés csökkentését, eközben a gazdaságot tegyék szabadabbá, mindezt úgy, hogy az átmenet ne hirtelen, gyors legyen, a deficitcsökkenés fokozatosan menjen végbe, hogy ne erősítse a recessziót. Ezt láthatóan abszolút nem sikerült megérteni, így könnyen lehet, hogy Hollande is - hasonlóan Mitterrandhoz - a szocialistákra jellemző költekezés és állami térnyerés után 2 év után kénytelen lesz a maga megszorító fordulatát véghezvinni...
/Ne feledjük, hogy volt hasonló hazai példa is: a híres 2002-es 100 napos program, amikor klasszikus szocialista intézkedéseket vezetett be a Medgyessy-kormány, aminek eredménye gyors eladósodás lett (az a bizonyos "elmútnyócév"), aminek levét a mai napig isszuk, majd 2006-ban a szakadék széléről letekint Gyurcsány-kormány kénytelen-kelletlen elkezdte a megszorításokat - aminek köszönhetően viszont 5 éve szinte folyamatos recesszió van Magyarországon./
