Míg a nyolcvanas években az egy főre jutó sörfogyasztás évi 100 liter volt hazánkban, addig tavaly mindössze 71 liter – közölte egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Sivó Imre.
Az európai átlag alá megyünk
A Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke szerint a fogyasztás 2007 második félévétől folyamatosan esik vissza, idén 67-68 literre csökkenhet. Mindez azt jelenti, hogy hosszú idők óta először a 70 literes európai átlag alatt teljesítünk majd.
A Sörszövetség az idei évre korábban öt százalékos visszaesést prognosztizált fogyasztás tekintetében, azonban a legfrissebb adatok ismeretében ez akár a tíz százalékot is elérheti, válaszolta a szakember újságírói kérdésre. Mint mondta, a visszaesés mértéke nyáron sem csökkent, "a júliusi adatok pedig szörnyűek".
Az mfor.hu kérdésére kifejtette: Európában szinte mindenhol visszaesés tapasztalható. Ez Szlovákiában a magyarországihoz hasonló mértékű, de még az ilyen téren komoly hagyományokkal rendelkező Csehországban is kevesebb sört isznak.
Beszédes tény az is, hogy a szintén sörnagyhatalomnak számító Németországban az 1991-es újraegyesítés óta még soha nem fogyott olyan kevés a folyékony kenyérből, mint ez év első felében.
A jókora visszaesés hátterében Sivó Imre a gazdasági válságot és az áremelkedést látja. Emlékeztetett arra, hogy 2009 júliusától 6,5 százalékkal nőtt a sör jövedéki adója, 2010-től pedig további 10 százalékos emelés várható.
Szerinte Magyarország európai viszonylatban a magas jövedéki adójú országok közé tartozik – ennek mértéke 160 forintos átlagárat feltételezve mintegy 25-30 forint. Megjegyezte, hogy tavaly a söripar 140 milliárd forint éves nettó árbevételének negyven százalékát, mintegy 55 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe különböző adók formájában.
3 milliárdos veszteség lehet
A csökkenő fogyasztás természetesen negatívan hat ki a hazai söripar jövedelmezőségére. Míg tavaly összességében 1,5 milliárd forintot tett ki e szegmens vesztesége, addig az idei évre már 3 milliárd forintos mínuszt prognosztizál a Sörszövetség.
A mérséklődő sörivási kedvet egyébként a Gfk napokban publikált felmérése is alátámasztja. Eszerint a gazdasági válság hatására a 2009. január-áprilisi időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva mennyiségben 10 százalékkal csökkent az otthoni sörfogyasztás. Az értékbeli visszaesés mértéke 6 százalék, az egyes termékek pedig átlagosan 4 százalékkal drágultak.
Ezzel párhuzamosan míg 2008 első négy hónapjában a háztartásoknak közel a fele vásárolt sört, addig idén ez az arány csak 44 százalék. Emellett még a fogyasztási intenzitás is csökken, mivel eddig idén csak 33 liter jut egy vásárló háztartásra, szemben a tavalyi 34 literrel.
Érdekesség, hogy – az elnök elmondása szerint – a csökkenő trend egyedül a nagyon olcsó, úgymond igénytelen sörök esetében nem jelentkezik, a prémium kategóriában viszont egyértelmű a visszaesés. Ezzel párhuzamosan folyamatosan, jelenleg mintegy 15-20 százalékkal növekszik a külföldről behozott, olcsó sörök aránya.
16 milliárdos bevétel termékdíjból
A sajtóeseményen Sivó Imre kitért arra is, hogy véleménye szerint a jelenlegi – ideiglenes jelleggel megalkotott - környezetvédelmi termékdíj szabályozás nem fenntartható, ezt a kérdést a jövőben a teljes hulladékszabályozás keretében kellene rendezni.
Úgy véli, a termékdíjat nem szabad tovább emelni, az adminisztrációs terheket csökkenteni kell, a kereskedelmi láncokat pedig nem szabad kiemelni a szabályozás folyamatából.
Hozzáfűzte: a Vám- és Pénzügyőrség az idei első félévben 16 milliárd forintot szedett be környezetvédelmi termékdíj címszó alatt – ebben minden érintett termék után fizetendő díj benne van. Ha ezen belül csak az italok után fizetendő díjat nézzük, akkor ez tavaly 8-9 milliárd forint bevételt jelentett a költségvetésnek.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
