A közép- és kelet-európai új tagállamok 2005-ben a megművelt mezőgazdasági terület egy hektárjára - súlyozott átlagban - 30 eurót kapnak; ez az átlag a régi tagállamokban 130 euró. Ám az euró vásárlóereje az új tagországokban sokkal nagyobb, ez így lesz 2005-ben is, s ennek fényében a hektáronkénti támogatás az új tagállamokban eléri az ausztriai 50 százalékát.
Egy külön bemutatott táblázat alapján végül a kutatók rámutattak: 2005-ben a kifizetések az új tagállamok közül Magyarországon lesznek a legmagasabbak, s a mezőgazdaságban foglalkoztatott egy főre vetítve megközelítik majd a 2500 eurót: ez 25 százalékban a Brüsszelből kapott pénzből, 37 százalékban a Koppenhágában "átrétegzett" összegekből és 55 százalékban az EU által a kormányok számára a saját költségvetésből engedélyezett kiegészítésből áll majd.
A következő helyen Csehország áll, ahol a fenti részekből álló kifizetések mintegy 1700 eurót tesznek ki, Szlovákiában ez 1300-1400 euró között lesz, a vizsgált nyolc tagjelölt között az utolsó előtti helyen Lengyelország áll nem egész 500 euróval, s utolsóként Szlovénia következik 400-400 euró közötti összeggel.
Független szakértők szerint jelentős eredményeket értek el a tagjelöltek
A tagjelölt államok a koppenhágai EU-csúcson jelentősen tudták javítani pozícióikat, gyakorlatilag elhárult a veszély, hogy kezdetben nettó befizetőkké váljanak. A javulás ezen belül a mezőgazdaságot érinti legnagyobb mértékben, s a mai tagjelöltek közül 2005-ben Magyarországon lesz messze a legnagyobb az egy főre jutó támogatás a mezőgazdaságban - mutatta ki a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete (WIIW).
