Bod Péter Ákos: Az MNB fél szeme az árfolyamon

2024. augusztus 30. 05:54

A vakációnak jórészt vége, de így sem veszít az aktualitásból a kérdés: mi van, mi lesz a forintárfolyammal? Turistaszezonban persze különösen kényes kérdés, hogy nem gyengül-e még többet a forint az euróhoz vagy egyéb más jelentős valutákhoz képest, ám nemcsak a külföldre készülőket érinti közvetlenül a devizakurzus; amint már a hatóságoknak is feltűnt, a hazai kiskereskedelmi forgalom jelentős és növekvő hányada zajlik határon túli csatornákon, devizában. Ezen túlmenően is kiterjedt a magyar társadalom életében az euró használata („euroizáció”).

Erről lesz szó a cikkben:

Merre mozoghat a forint rövid távon?

Miért más nálunk a helyzet, mint a cseheknél vagy a lengyeleknél?

Van egy kakukktojás: a folyó fizetési mérleg

Indokolt az MNB óvatossága?

Az elmúlt néhány hónapban viszonylag csekély maradt a forintárfolyam ingadozása az euróhoz képest, ami a magyar gazdaság egésze szempontjából a horgonyvaluta. A dollárhoz vagy a svájci frankhoz mért forintváltási arány mozgását inkább magyarázta ezeknek a kulcsvalutáknak az önmozgása.

Szokatlan, de valahogy nem megnyugtató ez a mostani relatív nyugalom. Sokan kíváncsian vagy aggodalommal pillantanak rá az aznapi árfolyamra, a szakportálok – köztük lapunk és a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár – is napi gyakorisággal elemzik az árfolyammozgást: erősödésről írnak, ha csak 390 körüli összegbe kerül egy euró, és gyengülésről cikkeznek, ha közelebb jut a 400-hoz. Az árfolyam nemcsak gazdasági kulcsváltozó, hanem általános barométer is: ha valami kellemetlen hír jelenik meg, a forint/eurókurzus megrebben, viszont, ha nyugodtabbak a napok, akkor a forint a sávnak az erősebb szélén mozog.

Árfolyamokért kattintson a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár árfolyamfigyelő oldalára! >>

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
Válasszon előfizetői csomagjaink közül
Fizessen bankkártyájával

Bejelentkezés / Regisztráció

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Bod Péter Ákos: Mivel magyarázható a magyar fogyasztási átlagszint gyengesége – avagy kié a nemzeti jövedelem?

Az utóbbi években sorozatos meglepetések érték a gazdaság iránt érdeklődőket, sőt a szakújságírókat és az elemzőket is, amikor kijöttek az európai statisztikai szolgálat (az Eurostat) összehasonlító adatai a tagországok, tagjelöltek gazdasági teljesítményéről. A statisztikák Magyarország uniós helyezésének romlását mutatták, és érthetően politikai vitákat váltottak ki.

Bod Péter Ákos: Az EU versenyképességi programja és a magyar valóság két külön világ

Első hallásra sok azonosság mutatkozik abban, ahogy a hatalomba visszatérni vágyó Trump-i republikánus párt, az EU globális pozícióit erősíteni szándékozó régi-új Európai Bizottság, vagy éppenséggel az Orbán-kormány beszél a gazdasági teendőkről: tenni kell valamit a versenyképesség ügyében. A részletekbe belenézve azonban legalább annyi az eltérés, mint a hasonlóság.

Visszakérik magukat az EU-ba a britek?

Bod Péter Ákos szerint nem, de valószínűleg a brit-EU kapcsolatok a mostaninál szorosabbak lesznek. Aztán majd meglátjuk, soha nem mondd, hogy soha!

Bod Péter Ákos: Az infláció – átmeneti tűzszünet idején

Most, hogy a gazdasági életre is újfent átvitte a megelőző európai parlamenti választási kampányban alkalmazott háborús szóhasználatát a kormány, amikor úgymond „a háborús időkben extraprofitra szert tevő multinacionális vállalatokra, bankokra, energiacégekre” különadót vet ki, stílszerű a júniusi fogyasztóiár-indexet katonai szakkifejezéssel kommentálnunk. Miért ne hívhatnánk tűzszünetnek azt a statisztikai tényt, hogy a májusi hónapnak a bázisán a teljes fogyasztói kosár ára nem változott?

Bod Péter Ákos: Versenyképesség - európai és magyar

A magyar EU-elnökség hét kiemelt témájának listája a versenyképességgel kezdődik és a demográfiával zárul. Mind a hét lényeges kérdés, ez a kettő pedig különösen fontos, és egyáltalán nem új. Ugyanakkor ezek a szó szoros értelmében nem „megoldható” ügyek, mint általában a nagy feladatok: jellegük, okozóik, tartalmuk összetett, és így a részeredményeknek is örülni kell. Ráadásul a világ változik, az új kihívásokra választ kell(ene) találni, miközben a korábbi késlekedések következményeivel is szembe kell nézni. Ez igaz mindkét megnevezett témakörre a sajátos magyar szemszögből nézve is.

Bod Péter Ákos: A Valutaalap tanácsai szerint a gazdaság működik, de jobb kormányzati munka kellene

A kétévente szokásos felülvizsgálati (úgynevezett 4. cikkely szerinti) missziójáról diplomatikus jelentést tett közzé a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2024. június 21-én a magyar hatóságokkal folytatott megbeszélések lezárulását követően. Ebben szerepel előrejelzés a magyar gazdaság várt növekedési pályájáról, és ajánlás az IMF stábjától a tagország kormánya számára.

Bod Péter Ákos: Magyarázatok egy kolosszális veszteségre

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a napokban közleményt tett közzé „A jegybank vesztesége egy rendkívüli helyzetben is sikeres válságkezelés következménye” címmel, utalva két meg nem nevezett korábbi MNB-elnökre, akik a sajtóközlemény szerint félrevezető állításokat fogalmaztak meg a jegybank veszteségéről és annak finanszírozásáról.

Bod Péter Ákos: A megcsúszott gazdasági pálya azonnal munkát ad a kormányzatnak

Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője arra hívta fel a Privátbankáron írt cikkében, hogy a közéletben magáról a gazdaságról nem sok szó esett, holott igen ellentmondásos, gazdasági kockázatokkal teli esztendő derekán vagyunk.

Bod Péter Ákos: Várakozva a kintre megígért, belül elhallgatott nagy kiigazításra

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az eddiginél gyorsabban kijött az esztendő első negyedévéről szóló, eddig előzetes GDP-adatok felülvizsgálatával. Mivel a kormányzat minden szegmense a napi politikai szempontoknak van alárendelve, gondolhatnánk, hogy a hétvégi választás is motiválóan hatott a statisztikai szolgálat működésére. Vagy egyszerűen a felgyorsult adatáramlás és feldolgozás a fő ok. Ha van benne politika, ha nincs: a felülvizsgálat nem érintette a már megismert főbb mutatókat.

Bod Péter Ákos: Infláció, drágaság, árszint – a magyar beteg

Miért érezzük nagyobbnak az inflációt annál, mint amit a KSH kimutat? És Magyarországon miért lett jóval magasabb a fogyasztóiár-index, mint az Európai Unió többi államában? Mennyiben járult hozzá ehhez a forint külföldi devizákkal szembeni gyengülése? Ezekre a kérdésekre ad választ cikkében a Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.