4. Átláthatóbb az új bírságrendelet
Jelenleg száz felett van azoknak a szabálysértéseknek a száma, melyekért 50 és 800 ezer forint közötti büntetést lehet kiszabni, gyakorlatilag bármikor bármelyik hivatásos sofőrre.
Nem is az volt a nagyobb baj, hogy ezeket elkerülni szinte lehetetlen. A komoly problémát az jelentette, hogy a bírságokról szóló rendelet nem ismerte sem a méltányosságot, sem pedig az eset súlyához mért büntetés-kiszabást. A tarifákat csak nagy csoportokra határozták meg, így a megbüntetett sofőr joggal sérelmezhette, hogy egy apró papírmunka elmaradása miért kerül 800 ezer forintjába.
A nyáron életbe lépett új bírságrendelet egyik fontos hozadéka, hogy differenciál. Bár a maximális bírságtételek nem lettek mindig alacsonyabbak, de most már nagyobb súlyú cselekményekért osztják ki a 800 ezret, mint korábban. Ez főleg a vezetési és pihenőidők betartására, illetve a tachográf használatára vonatkozik, amelyek esetében a jogszabályalkotók igyekeztek nagyon részletesen leírni a különböző vétségeket.
Néhány példa az enyhülő szigorra:
A megszakítási idő (szünet) kivétele az előírtnál 10 perccel később: régebben: 100 ezer forint, most: 10 ezer forint.
A vezetési idő túllépése 10 perccel: régebben: 50 ezer forint most: 10 ezer forint
A napi pihenőidő 10 perccel kevesebb az előírtnál: régebben: 50 ezer forint most: 10 ezer forint.
Emellett a jogszabályalkotók végre különbséget tettek a valóban közösségi engedély nélkül fuvarozók és azok között, akiknek véletlenül éppen nincs az autójukban az engedély másolata. Utóbbiért régebben 300 ezer forint bírság járt, most csak 30 ezer forint - feltéve, hogy a vállalkozás valóban rendelkezik engedéllyel. (Ha nem, akkor 300 ezer forint a bírság.)
3. A felrakó fizet
Az ömlesztett árut szállítók ennek az intézkedésnek örülhetnek a legjobban. Eddig, ha túlterhelt volt az autó, kénytelenek voltak lenyelni a büntetést, miközben a járművet túlterhelő felrakó - például a bányavállalat - munkatársa még csak dorgálást sem kapott. A felrakónak feljegyzést kellett készítenie arról, hogy a jármű nem túlterhelt, de ha ez nem felelt meg a valóságnak, annak rá nézve semmi következménye sem volt.
Tehát a túlsúlyért a büntetést a sofőr fizette, a felrakót pedig maximum tájékoztatni kellett arról, hogy nem valós adatokkal töltötte ki a bizonylatot.
Ez most megfordult. Az új szabály szerint a túlsúlyért a bizonylat kiállítója felel, s őt terheli az ellenőrzés során kirótt bírság megfizetése is. És ez nemcsak az ömlesztett árut szállítókra igaz: a rendelet kimondja, hogy ha a hatóság túlsúlyt állapít meg, a fuvaroztatónak kell a bírságot megfizetnie.
2. Nem tartható vissza a megbírságolt jármű
Jó szokása volt a vámhatóságnak, hogy már néhány tízezer forintos vétség miatt is visszatartották, gyakorlatilag zálogba vették a járművet teljes rakományával együtt. Nem volt mit tenni, a tulajdonos rohant a helyszínre készpénzzel (az ország másik végébe sokszor), mert amíg a helyszínen ki nem egyenlítette a számlát, addig se autó, se rakomány.
Több évnyi ígérgetés, tárgyalás után a kérdés a jogszabályok szintjén megoldódott. Augusztustól nem szabad visszatartani a járművet abban az esetben, ha a megbírságolt cég székhelye, tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik adószámmal.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen belföldi vállalkozás autóját sem tarthatják vissza a büntetésre hivatkozva Magyarország területén sem a vámhatóság, sem a közlekedési hatóság emberei. Ugyancsak tilos a visszatartás abban az esetben, ha a megbírságolt sofőr fel tud mutatni bankgaranciát vagy belföldi szervezet által kiállított garanciát arról, hogy adott esetben vállalják a büntetés kifizetését.
1. Kötelező a 30 napos fizetési határidő
Talán ez a rendelkezés lehet a legfontosabb a tőkeszegény fuvarozói társadalom számára. Ennek ellenére biztosak vagyunk abban, hogy ennek a betartásáért fognak a fuvarozók a legtöbbet harcolni a következő hónapokban, években.
A lényeg: a fuvardíjat a fuvaroztató 30 napon belül kell, hogy megfizesse, minden ezzel ellentétes megállapodás érvénytelen. Ennél hosszabb határidőt csakis akkor adhat a megrendelő, ha valamilyen más módon kárpótolja a fuvarozót. Ezt kizárólag pénzzel teheti, az tehát nem kárpótlás, hogy hosszú távra szóló munkát ígér. Megfelelő kárpótlásnak csakis az minősül, amivel pénzben a fuvarozó legalább annyit nyer, mint amennyi a ki nem fizetett pénze kamata lenne.
A fuvarozók szerint a megbízók nem akarják majd betartani ezt a rendelkezést, a lehető legtöbb eszközzel igyekeznek kibújni alóla. Úgy vélik, a fuvarozók egy része bele is megy a törvénytelen és megalázó feltételekbe annak érdekében, hogy megmaradjon a megrendelése.
Azért jobb ha tudjuk: a törvény a fuvarozót védi… Ha van a fuvarozói szerződésnek olyan pontja, amely 30 napnál hosszabb fizetési határidőt köt ki, akkor az a pont a jogszabály szerint nem érvényes. Olyan mintha nem is lenne... (De a szerződés többi része ettől függetlenül érvényben marad.)
Annak érdekében nem kell bírósághoz fordulni, hogy megtámadja valaki az előnytelen feltételeket. Viszont ha bíróság előtt bizonyítja, hogy a fuvaroztató nyomást gyakorolt rá, hogy fogadjon el egy nyilvánvalóan törvénysértő szerződést, akkor a késedelmi kamatnál sokkal komolyabb elmarasztalás is lehet az ügy vége.
Késedelmi kamat a 30 napon túli fizetések után jár. Ha a fuvarozói szerződésben nincs másként szabályozva, akkor a rendelet életbe lépésétől, 2009. május 8-tól júniusig 17, július 1-től pedig 15,5 százalék számlázható a Polgári Törvénykönyv 301/A paragrafusa szerint.
A feltételeket a törvény biztosítja, de azt nem lehet hatósági eszközökkel szabályozni, hogy a fuvarozó egyenrangú partnere legyen a megbízónak. Lehet, hogy inkább vállalja a törvénytelen körülményeket, de ragaszkodik a megbízáshoz.
Ami biztos: eredményt elérni csak akkor lehet, ha egyre több és több fuvarozó követeli meg szerződéskötéskor a törvények betartását.
Nagy Csaba
Fuvarlevél
