Bod Péter Ákos: Lehet-e pénzpolitikát folytatni náluk, ha minden politika?
Komoly üzengetés zajlott a napokban a legmagasabb szinten, hiszen Matolcsy György nyíltan kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, míg több miniszter a jegybankot vette tűz alá. Aktuális írásában Bod Péter Ákos a történteket és az MNB mozgásterét elemzi.
Az MNB 2021-es tevékenységéről szóló országgyűlési meghallgatáson a jegybank elnöke meglepő hangnemben éles kritikákat fogalmazott meg a kormány politikájáról. Az elemzőknek munkát adott mostani, már nem első kritikai megszólalása Matolcsy Györgynek, mely ismét dokumentálta a jegybank és a kormány gazdaságpolitikai felfogása között felbukkanó különbségeket a növekedés versus egyensúly céljának a megítélésében, és az olyan új ügyben is, mint az akkumulátor-nagyhatalmi státuszra törekvés.
Szokásos viszonyok között nem kellene meglepődni a jegybanki pozíción és annak a nyilvánosság előtti megjelenésén. A kormánytól független jegybank intézménye integráns része a fejlett piagazdaságokban kialakult hatáskör-megosztási és államirányítási (governance) rendszernek: a jegybanknak kell képviselnie az árstabilitás, a belső és külső pénzügyi egyensúly ügyét, hosszú kitekintéssel, a politikai ciklusoktól függetlenedve, míg a kormány az adott parlamenti felhatalmazásának idejére a maga által kitűzött gazdaságpolitikai célokat követi.

Csakhogy nálunk régóta nem ilyen irányítási rend működik. Az intézményi ellensúlyok fokozatos és hathatós kiiktatásával nagymértékben centralizálttá vált az államügyek irányítása. Ideértve a gazdaságpolitikát: az elvileg kormány-független állami intézmények (jegybank, versenyhivatal, számvevőszék) tartalmi kérdésekben nem nyilvánultak meg ellensúlyként.
Az MNB a jelenlegi elnökével az élén szintén hosszú időn át szolgálta azt a politikai irányt, amely a teljes foglalkoztatásra és a gazdasági növekedés maximalizálására törekvéssel írható le, és ezzel szükségszerűen engednie kellett az egyensúlyi szempontokból. Az árstabilitási cél, amelyet az euróövezetben 2 százalékos vagy az alatti éves fogyasztóiár-indexszel operacionalizálnak, a magyar esetben éves 3 százalék lett, de további +/- egy százalékos tolerancia-sávval: így tehát a 4 százalékot súroló inflációt is még árstabilitásnak tételezi fel a magyar monetáris politika.
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Fizessen bankkártyájával
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat