A fogyasztóvédelmi törvény szerint amennyiben a panaszos vevő nem tud megegyezni a kereskedővel, a békéltető testületekhez fordulhat. A szervezet, ha valóban visszaélést talál, ajánlást tesz, amelyet a kereskedő vagy elfogad (és ha nem tartja be, bíróságon behajthatóvá válik rajta az ajánlás), vagy nem. Utóbbi esetben a vevő bírósághoz fordulhat, amelyet egyébként a békéltető testület kihagyásával is megtehet. A fogyasztóvédelmi törvény szerint az ajánlásokat a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve az illetékes kamarák nyilvánosságra hozhatják. Mivel a FEOSZ és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) együttműködési megállapodást kötött a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, Újlaki-Vátz László, az egyesület szóvivője szerint elegendő jogalap van arra, hogy az adatokból publikus listát állítsanak össze.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint azonban van némi joghézag. Vámos György szerint az egyesületeknek alapvetően semmi közük nincs az ajánlásokhoz, bár ettől még magát a kezdeményezést jónak tartja. A főtitkár szerint a lista nem lehet teljes, hiszen sok fogyasztó nem fordul a békéltetőkhöz, hanem egyenesen a bíróságra megy, és nyilvánvalóan a legkritikusabb hibákat elkövető kereskedők vagy a notórius visszaesők legnagyobb szabálytalanságai nem lesznek publikusak, vagyis a lista akár még torz képet is tükrözhet - számol be a Napi Gazdaság.
