5p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Bizalmi vagyonkezelőt csinálnak inkább az egyetemet működtető alapítványból.

Valami más lett, megváltozott - énekelte Fenyő Miki a Hungária egyik számában. Ez a dal ugorhat be akkor, amikor a vagyonkezelő alapítványok kodifikációjának sorsát próbáljuk nyomon követni. Merthogy lényeges változások történtek az elmúlt napokban, teljes koncepcióváltáson esett át például a Corvinus Egyetem alapítványának szabályozása.

A Corvinus épülete
A Corvinus épülete

Mint arról portálunk is beszámolt, a parlament megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatot, így immár nincs akadálya annak, hogy családi vagy közcélból ilyen alapítványokat lehessen létrehozni. Ami a közcélokat illeti, az első "tesztalany" a Corvinus Egyetem lesz, erről külön javaslatot nyújtott be a kormány a parlamenthez.

Csakhogy míg a vagyonkezelő alapítványokról szóló előterjesztés már átesett a szavazáson, a Corvinust érintő jogszabály még nem jutott el ebbe a fázisba. Ez részben magyarázható azzal, hogy van idő az előkészületekre, a tervek szerint a második félévtől lépnek hatályba a javaslat legfontosabb rendelkezései.

Van azonban még valami, ami magyarázhatja a javaslat elhúzódó tárgyalását. Egy friss módosító ugyanis új alapokra helyezné az egyetem működését a jövőben biztosító alapítvány státuszát. Az innovációs miniszter, Palkovics László által benyújtott eredeti törvényjavaslat alapján a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tulajdonába került volna 10-10 százalék a Richter, illetve a MOL állami részvénycsomagjából.

Ez szerepel az eredeti javaslatban:

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – a preambulumban meghatározott célok megvalósítása érdekében – az 1. melléklet szerinti állami vagyonelemeket, valamint az Egyetem – nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (2) bekezdésében meghatározott – fenntartói jogát – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve – alapítói vagyoni juttatásként, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

Ezzel szemben a törvényalkotási bizottság egy olyan módosítót nyújtott be a parlamenthez a hosszú hétvége előtt, amely úgy rendelkezik, hogy ezeket a vagyonelemeket nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe kell adni. (A fenntartói jogra vonatkozó rendelkezés nem változik a törvényalkotási bizottság előterjesztésében, azt alapítói vagyoni juttatásként az alapítvány tulajdonába kell adni.)

Az is szerepel a módosítóban, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételének hatályával a - tudományos koordinációért felelős - miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. Ugyanakkor - és értelemszerűen - kikerülne az eredeti javaslatból az a rész, amely alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. az alapítvány nyilvántartásba vételét követő három munkanapon belül átadja az alapítványnak ezt a vagyonelemet.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/

Ez alapján kijelenthetjük, hogy alapjaiban változna meg a Corvinus alapítványának szabályozása, ha a parlament elfogadja a módosítót. Amire - mint más esetben is jeleztük már - minden esély megvan, mert a bizottság álláspontja a kormány álláspontját szokta tükrözni. A lényeg: az egyetemet működtető alapítvány nem válna tulajdonossá az említett tőzsdei cégekben, hanem bizalmi vagyonkezelőként járna el. Ez a forma - aminek az angolszász megfelelője a trust - nem túl rég épült be a magyar jogba. A vagyonrendelő (az állam képviseletében a miniszter) a vagyona egy részét ruházza át a bizalmi vagyonkezelőre (az alapítványra), amely a kedvezményezett érdekében kezeli a rá bízott vagyont.

A módosítás indoklása szerint ez esetben a kedvezményezett maga az alapítvány, mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon is csak az alapítványt és annak alapító okiratában foglalt kedvezményezettjeit szolgálhatja. Így e vagyonnak maga az alapítvány a közvetlen kedvezményezettje, mivel e vagyonnal az alapítvány céljait valósítja meg. Vagyis az előterjesztő ezzel kíván megágyazni annak az értelmezésnek, hogy a változtatással nem csorbulnak az alapítvány jogai. Ami viszont tény: a két pakett végül nem kerül az egyetemi alapítvány tulajdonába. Szavazhatni szavazhat, de csak úgy, ahogy az MNV rendelkezései ezt megszabják a számára. Ha pedig nem kap instrukciókat, akkor az alapítvány nem gyakorolhatja részvényesi szavazati jogát - derül még ki a bizottsági módosítóból.

Érdemes még megemlíteni a módosítóval összefüggésben, hogy a vagyonkezelő alapítványok alapítását egyebek mellett kutatási célú tevékenység esetében is megengedi a törvény. Ezzel a területtel a parlamenti vita során egészült ki a közcélú alapítványok listája, mint arra lapunk elsőként felhívta a figyelmet. A kormány jelzései szerint a Corvinus példája követendő lehet, más egyetemek is bekapcsolódhatnak idővel a sorba. A törvény már azt is lehetővé teszi, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata is ilyen vagyonkezelő alapítvány formájában működjön. A kormány és az MTA tárgyalásai eredményeképpen a kutatóhálózat egyben marad, a vagyonát is megőrzi. Ám mint a fenti példa mutatja, amennyiben mégis egy vagyonkezelő alá kerülne, akkor megvan a jogi formula arra, hogy a tulajdonosi jogoktól eltérő jogokkal ruházzák fel a vagyonért felelős alapítványt.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!