3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Furcsa indokkal akarja a kormány ezt meglépni.

Olvasom, hogy a „kormány a kulturális intézményrendszer fejlesztése, valamint a kulturális feladatellátás kiemelkedő színvonalon történő teljesítése érdekében egyetért azzal, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ néven működik tovább”. Miért is? Nos, eddig nem egészen világos, de nézzük az okfejtést tovább:

Azt mondják, az integráció növeli a versenyképességet
Azt mondják, az integráció növeli a versenyképességet
Fotó: Facebook

A Magyar Közlönyben megjelent szöveg szerint a közgyűjteményi kulturális intézményrendszer keretében megvalósuló szervezeti integráció értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központba 2024. július 1. napjával beolvadnak az alábbi költségvetési szervek, azzal, hogy azok a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményeként, e minőségüket feltüntetve, elnevezésüket megőrizve működjenek tovább: Iparművészeti Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár.

Laikus, a témához mélyebben nem konyító, egyszerűen csak múzeumba járó ismerőseim egyáltalán nem értették az egészet.

Nem elég magyar és nem elég nemzeti-e ma a múzeum? És persze hogy közgyűjteményi központ, Petőfi korában is az volt. No meg: mi köze van a Nemzeti Múzeumnak a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumhoz? Arról nem beszélve, hogy utóbbiban sokszor rendeznek kiállításokat, magángyűjtők féltve őrzött szépségeit bemutatva – az miért lenne közgyűjtemény?

Körbe kérdeztem tudós barátaimat, várostörténészt, muzeológust, levéltárost is. Volt, aki viccnek vette, más csak legyintett, újabb őrület. Akadt, aki megjegyezte „megy a szokásos módi: a szakma fel van háborodva, ezzel egyidőben be vannak tojva, úgyhogy suttogva tiltakoznak.” Más felvetette: van-e már törvény és végrehajtási utasítás, vagy még csak kormány határozat? Hol van ilyenkor a szakma? A Pulszky társaság, múzeumigazgatók társasága, meg a Magyar Tudományos Akadémia?

Megint más szerint nem a csatolás az alapvető probléma: „Klebelsberg Kunó is összevonta őket, Hóman pedig ezt megszüntette, mert nem működött, hanem az, hogy ezzel teljesen megszüntetik a szakmai autonómiájukat. A tagintézmények vezetőit ezután nem kell pályáztatni, minden úgy lesz, ahogy a főmuzeológus épp gondolja. És ha ő épp nem szereti a magyaros szecessziót, össze fog omlani az Iparművészeti Múzeum? Nyolc éve nem lehet elérni, hogy megkezdődjön e gyönyörű épület felújítása. Lesz-e emögött akarat, főleg, ha ez már csak egy nyolcvannyolcadik tagintézmény lesz?”

Az szinte általános vélemény volt, hogy az egy kézben ellenőrzés, kinevezés a világban csak diktatúrákban szokás. Szovjetunió, 1930-as évek. A vezetőket kinevezik, nem választják. A privilégiumok egy kézből osztása, vazallusok tartása, kinevelése zajlik, minden téren. Persze ebből mit sem fog érzékelni állítólag a múzeumlátogató. De ha semmit nem fog, - akár pozitív, akár negatív értelemben - akkor meg mi értelme van az egésznek? A közgyűjtemények nem a köznek szólnak?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!