Miről is volt szó? Hogy itt aztán lesz minden, felteszem a fenekem a Nyugatiban egy hihetetlen, agyam-eldobom-olyan-korszerű vonatra, ami egyenesen a Boeingek szárnya alá visz el engem tíz, najó, 12 perc alatt. Nem kell taxis hiénákkal nyüglődni, nem kell a büdös-retkes kőbánya-kispesti állomáson a reptérbuszra várakoznom, majd úgy kimennem Ferihegyre, hogy közben egy időre el is hagyom Budapestet.