Bitang erősen startolt el 2023. A január mindjárt egy emlékezetes Tudásmenettel indult. A 180 kilométeres, 6 napos pedagógus-Camino Miskolcról Budapestre menetelt azzal az üzenettel, hogy a pedagógustársadalom az újévben is kitart a tiltakozásával.
Jól mutatják a közállapotokat, hogy többen egész egyszerűen nem mertek csatlakozni a menethez.
Pár napra rá jött az újév első fekete levese, amikor az Európai Bizottság bejelentette, hogy kizárná az Erasmus+ és a Horizont-programból az alapítványi irányítás alá került magyar egyetemeket, és a kuratóriumokban ücsörgő politikusokat távozásra szólította fel. A kormány sem tétlenkedett: hoztak egy rendeletet, amellyel a háborúra hivatkozva könnyebbé vált a tanárokat kirúgni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a cél nem volt más, mint a pedagógusok további megfélemlítése.
Pintér Sándor tovább ment: kijelentette, hogy a tanárok teljesítményértékeléséhez kötné a fizetésemelésüket. Ennek következményeként mondott fel a tanártüntetések egyik emblematikus alakja, Simkó Edit magyartanár, aki szerint a módszer besúgást és versengést generál az éhbérért dolgoztatott rabszolgák közt.
Nahalka István oktatáskutató pedig úgy fogalmazott lapunknak: „A pedagógusok minősítési rendszerének átalakítása tovább fogja erodálni a közoktatást. Ilyen még a kapitalista cégeknél sincs, hogy amit elvesznek a rosszabb dolgozóktól, odaadják a jobbaknak”.
Később, a sokak által csak bosszútörvénynek nevezett státusztörvénybe végül ez nem került bele.
Január 23-tól több mint egy hétig tartó, úgynevezett gördülősztrájkba fogtak a tanárok a PDSZ szervezésében, amihez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott. Az eseménysorozat csúcspontja a január 31., a Szolidaritás napja volt a 2022-es figyelmeztető sztrájk évfordulóján, amihez a szakképzésben dolgozók is csatlakoztak. Ezt követően a Szülői Hang rámutatott: mindezek már nem elégségesek a kellő változásokhoz a közoktatásban.
Belengették a háromlépcsős béremelést
A kormány februárban a brüsszeli befagyasztott pénzekre hivatkozva elutalta a pedagógusok átlagosan 10 százalékos béremelését, és hangsúlyozták, hogy amikor Magyarország megkapja neki jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet. Miszerint a 2023-as béremelés mértéke januárig visszamenőleg 21 százalékos lesz, ezt követően - 2021-hez képest - 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet. Mert a cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. Az idénre tett ígéret nem teljesült. Közben több gimnázium is csatlakozott az érettségi bojkotthoz, elutasítva az önkéntes munkát, így is tiltakozva a közoktatási állapotok ellen.
Ám márciusban jött az igazi fekete leves, az úgynevezett státusztörvény-tervezet, amely több, mint 50 pontban rombolta le a pedagógusok jogait.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumból tudták meg a pedagógusok, hogy meg akarják szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyukat, helyette köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba vinnék őket. Közben a státusztörvény elleni tiltakozó nyilatkozatot olyan neves személyek írták alá, mint Bod Péter Ákos ex MNB-elnök, vagy Jeszenszky Géza ex-külügyminiszter. Kameránkkal pedig mi is ott voltunk a státusztörvény miatt fellángolt pedagógustüntetéseken.
Ám hiába minden tiltakozás, megkezdődtek az új pedagógus teljesítményértékelési rendszer tesztelései, miközben Brüsszel - cáfolva a kormányt - úgy nyilatkozott lapunknak, hogy igazság szerint a kormány már fel tudná használni a pedagógus béremelésre az uniós források egy részét, mégsem teszi.
Megszavazzák a státusztörvényt
Kis ideig úgy tűnt, némi finomítást eszközöl a kormány a státusztörvény-tervezetben, miközben a diákok is mindent megpróbáltak a maguk eszközeivel. A PSZ a Kúriához fordult az oktatási népszavazási kezdeményezéseket elutasító döntés ellen, a Tanítanék Mozgalom és a CKP pedig egy érdemi találkozóra invitálta Pintér Sándort, aki épp a pedagógusnapot követő napon nyújtotta be a parlamentben a státusztörvény-tervezetet. Nem sokkal később a rossz nyelvek szerint a státusztörvény miatt lemondott Kisfaludy László András, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, majd július 4-én megszavazták a státusztörvényt. A lavina elindult, és olyan ikonikus pedagógus is otthagyta a pályát, mint Jocó bácsi.
Pedig a tendenciák nem éppen szívderítőek, a 2022/2023-as, június 15-én zárult tanévben például majdnem ötezer elsős évismétlőként ült az iskolapadban. Az idei felsőoktatási felvételikből az derült ki, hogy 126 ezer felvételizőből mindössze 3357 fő volt, aki osztatlan tanárképzésre jelentkezett, és országszerte mindössze 5 kémiaszakos hallgató kezdte meg tanulmányait.
Jóval nagyobb a pedagógushiány, mint gondoltuk
Augusztus végén, az utolsó pillanatban kihirdetett új iskolai tanév rendjén nem csak a pedagógusok, a szülők is sokkot kaptak. A szeptember Országos Tanévnyitóval indult a Kossuth téren az Egységes Diákfront, a Civil Bázis és a PDSZ szervezésében, miközben a KSH szerint néhány év alatt közel megduplázódott a hiányzó tanárok száma. A statisztikai hivatal 7620 betöltetlen álláshelyet közölt a tanév kezdetekor, de Nahalka István oktatáskutató szerint a valódi szám ennek a többszöröse. Ezért is aggasztó, hogy állítólag az Oktatási Hivatal a jövőben nem fogja bekérni az iskoláktól a betöltetlen álláshelyek számát, tehát újabb adat válik titkossá a nyilvánosság számára.
Hogy, hogy nem, a nyár leple alatt Orbán Viktor bölcsességeit festették a felújított csepeli Jedlik Ányos Gimnázium falaira.
Hogy miképp kerültek oda, arról állítólag az intézmény igazgatójának fogalma sem volt. Aztán az is kiderül, egyenruhásokat küldenek a közoktatásba: szeptembertől hat középiskolában, heti egy tanórában indult el a honvédelem tantárgy próbaoktatása. Pintér Sándor legújabb rendelete nem aratott nagy sikert, hiszen újabb lehetőségektől vágta el a közoktatás résztvevőit: az iskolák már csak állami jóváhagyással fogadhatnak el magánadományokat.
Közben a státusztörvényről készített transzparens felmérést a Szülői Hang és a Pulzus Kutató Intézet, melynek végső konklúziója az, hogy az igazi vesztesei megint a gyerekek. Októberben az aHang és az Egységes Diákfront által szervezett alternatív népszavazáson a közoktatás kérdéseire és változására nyitott választópolgárok 7 kérdésben mondhatták el a véleményüket az oktatásról. November elejére pedig kiderült, hogy a státusztörvény hatására valójában hányan hagyták ott a pályát. S miközben Rétvári Bence államtitkár szerint minden rendben van a közoktatásban, több iskolában is azt pedzegetik, hogyan trükköznek a KRÉTA-rendszerben a fájdalmasan nagy pedagógushiány miatt, és fény derül arra is, hogy a tankerületek óriási adósságokkal küzdenek.
2024-ben is sztrájkkal indul az év?
A Covid miatt egy évet késett legfrissebb PISA-eredmények minden idők legrosszabb matematika-tudásáról adtak tanúságot. Erre való hivatkozással létrejön a Nevelésügyi Kormánybizottság Orbán Viktor vezetésével, amiről a PDSZ úgy véli: ez bizony egyenesen a Rákos-érát idézi. December 15-én végre megnyíltak a brüsszeli pénzcsapok azzal, hogy 10,2 milliárd eurónyi EU-s forrás kifizetésére bólintott rá az Európai Bizottság, s a kormány szerint ezzel karnyújtásnyira került a pedagógusok béremelése.
Hogy ebből mikor lehet valódi kifizetés, arról lapunknak nyilatkozva Totyik Tamás, a PSZ elnöke azt mondta, hogy áprilisnál előbb biztos, hogy nem.
Hosszú idő után, december 21-én Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár végre újra fogadta a pedagógus szakszervezetek vezetőit egy sztrájktárgyaláson, ám mivel ismét nem történt érdemben semmi, a PDSZ és a PSZ kilátásba helyezte, hogy hasonlóan az előző két évhez, 2024. január 31. valószínűleg ismét országos pedagógus sztrájkkal telik majd.
